Amennyiben az eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, a hatóságnak ügyintézési határidő túllépés esetén szankcióként az ügyfél részére milyen összegben kell kifizetést teljesítenie? Elegendő, ha a hatóság az ügyfél részére megfizeti (visszafizeti) az eljárás lefolytatásáért már befizetett összeget, vagy ezen felül tekintettel arra, hogy ügyintézési határidő túllépése esetén az ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is, indokolt azt is külön megfizetnie?
1. A kérdés megválaszolásához, először is az alábbiakat szükséges kiemelni az eljárási költség, annak összetevői, megfizetése, illetve előlegezése kapcsán. Majd ezt követően érdemes górcső alá venni az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 51. § b) pontjában foglalt rendelkezését.
a) Az Ákr. 124. §-a alapján eljárási költségnek minősül mindaz a költség, ami az eljárás során felmerül. Továbbá az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről szóló 469/2017. (XII. 28.) Korm.rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § 1. és 2. pontja szerint közigazgatási hatósági eljárásban eljárási költségnek minősül az illeték és az igazgatási szolgáltatási díj is.
A közigazgatási eljárás illetékköteles, amelyért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) megállapított mértékű illetéket kell fizetnie annak, aki az eljárás megindítását kéri. Az illeték megfizetése mellett, egyes közigazgatási hatósági eljárásokért, illetőleg egyes intézmények igazgatási jellegű szolgáltatásának igénybevételéért díjat kell fizetni, amely mértékét külön jogszabályok határozzák meg. A díj mértékét pedig az Itv. előírása szerint úgy kell megállapítani, hogy az az adott eljárással kapcsolatban az eljáró hatóságnál felmerülő és másra nem hárítható valamennyi költségre fedezetet biztosítson.
Az R. 1. §-a értelmében azonban nemcsak az illeték, illetve az igazgatási szolgáltatási díj minősül eljárási költségnek, hanem ezek mellett eljárási költségnek minősül például az ügyfél megjelenésével kapcsolatos költség, a tanú költségtérítése és a szakértői díj is [vö. R. 1. § (1) bekezdés 3., 5. és 6. pontja].
Az Ákr. 125. § (1) bekezdésében foglalt általános szabály szerint, amennyiben törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárás költségeit az viseli, akinél azok felmerültek. Továbbá az Ákr. 128. § (1) és (2) bekezdései alapján a kérelemre induló eljárásokban az eljárási költséget – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – a kérelmező ügyfél (több ügyfél esetén egyetemlegesen) viseli, illetve az ügyfél nem kötelezhető olyan eljárási költség előlegezésére, amelyet a díj tartalmaz.
b) Az Ákr. 51. § b) pontja szerint, amennyiben a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az Itv. szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért, vagy igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételért fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot fizet meg a kérelmező ügyfélnek, aki az eljárási költségek megfizetése alól is mentesül.
A rendelkezés értelmében tehát az illetéknek, valamint az igazgatási szolgáltatási díjnak megfelelő összeg visszafizetésének van helye, illetve ha nincs ilyen – mert például az eljárás illetékmentes –, tízezer forintot fizet meg az eljáró hatóság. Emellett az ügyfél oldalán további kedvezményként jelenik meg, hogy a felsorolt eljárási költségek visszatérítésével egyidejűleg, a további eljárási költségek megfizetése alól is mentesül. Ez azonban nem keletkeztet a hatóság oldalán visszafizetési kötelezettséget, csupán az ügyfél oldalán jelenik meg az a kedvezmény, hogy nem kell fizetnie. Ettől az esettől szükséges elkülöníteni azt az esetkört, amikor az ügyfél már megelőlegezte az eljárási költséget, hiszen ilyenkor a hatóságnak természetesen ezt az eljárási költséget is vissza kell fizetnie az ügyfélnek.
2. A fentebb ismertetett jogszabályi rendelkezések ismertetésén túl, álláspontom szerint e jogintézmény gyakorlati megvalósulását, érdemes egy konkrét példán keresztül szemléltetni.
Például, ha az ügyfél az elsőfokú eljárásért ötezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizetett és ezzel kapcsolatban merül fel a kérdés, hogy elegendő-e ezt az összeget visszafizetni, vagy tekintettel arra, hogy az ügyfél az eljárási költségek megfizetése alól is mentesül, indokolt-e részére még egyszer ötezer forintot megfizetni?
A fent ismertetett jogszabályhelyek alapján megállapítható, hogy az igazgatási szolgáltatási díjat szükséges visszafizetni az ügyfélnek, ezen felül csakis olyan, egyéb eljárási költséget kell visszafizetni az ügyfél részére, amelyet már ő megelőlegezett a hatóság számára (például szakértői díj); de az igazgatási szolgáltatási díjon felüli, még meg nem fizetett eljárási költségeket az ügyfélnek nem kell megfizetnie, sem a hatóságnak azokat az ügyfél részére megfizetni.