A hatósági ellenőrzés szakasza és azt követő hatósági eljárás egységesen, egy ügyintézési határidővel számítandó-e?

A jogirodalomban eddig vitatott volt a hatósági ellenőrzés hatósági ügyhöz való viszonya. Az Ákr. értelmében a hatósági ellenőrzés nem hatósági ügy, azonban alkalmazni kell rá a törvény szabályait [vö. Ákr. 7. § (1) bekezdés]. Ezzel biztosítható, hogy eljárásjogi aktusok szintjén világosan elkülöníthető legyen a hatósági ellenőrzéstől az annak eredményéhez képest hivatalból indított hatósági ügy.

Az Ákr. VI. fejezetében kaptak helyet a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok. Az Ákr. 98. §-ának megfelelően, az Ákr. hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni –a VI. Fejezetben foglalt eltérésekkel - a hatósági ellenőrzésre. Azaz minden olyan rendelkezés, amely az adott eljárás sajátosságaihoz igazodóan értelmezhető, releváns lehet a hatósági ellenőrzés során, s így alkalmazandó. Például: az alapelvek, az ügyfél értesítése, a szemle, vagy az eljárási cselekmények dokumentálása. Ezek közelebbi meghatározása nem szükséges, hiszen a különböző ágazatokban, más-más jogintézmény bír jelentőséggel.

Az Ákr. VI. Fejezete nem zárja ki az ügyintézési határidőre vonatkozó rendelkezés alkalmazását, így az ügyintézési határidőre vonatkozó rendelkezések szerint lehet eltérni az Ákr.-ban meghatározottaktól.

A kérdés kapcsán szükséges leszögezni, hogy a hatósági ellenőrzés önálló közigazgatási tevékenységfajta. A hatósági ellenőrzés egy sajátos konstrukció, ugyanis a hatósági ellenőrzés és az ellenőrzés eredményeként megállapított jogsértés tárgyában a jogkövetkezmény-alkalmazás nem egy egységes eljárásban történik. Amennyiben a hatósági ellenőrzés során jogsértés kerül megállapításra, azt egy - a hatósági ellenőrzéstől elkülönült - hatósági vagy más eljárás követi. Azaz a hatóság vagy megindítja az eljárást, vagy ha a feltárt jogsértés miatt az eljárás más szerv illetékességébe tartozik (például: büntetőeljárás), annak az eljárását kezdeményezi.

Jogsértés hiányában pedig, ennek megállapításával zárul az eljárás. Ennek tényéről a hatóság - a kérelemre indult hatósági ellenőrzés során minden esetben, a hivatalból folytatott ellenőrzés során az ügyfél külön kérelmére - hatósági bizonyítványt állít ki.

Kiemelendő továbbá, hogy - amint az a törvény ügyintézési határidőre vonatkozó szabályaiból következik - a jogsértés megállapítását követően a hatóság azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik a hatósági eljárás megindításáról, vagyis kizárja azt, hogy a hatósági ellenőrzés során feltárt jogsértés esetén hetekkel, vagy hónapokkal később induljon csak meg a hatósági eljárás.

Összegezve a fent leírtakat, mivel az Ákr. rendszere egyértelműen elválasztja egymástól a hatósági ellenőrzést és az annak eredménye alapján induló hatósági eljárást, a hatósági eljárás két önálló szakaszáról van szó, az ügyintézési határidő külön-külön számítandó esetükben.

Az ügyintézési határidő kapcsán, fontos újítása az Ákr.-nek, hogy az ügyintézési határidő anyagi határidővé válik. A törvény értelmében ugyanis az ügyintézési határidő abban az esetben is lejár, amennyiben annak utolsó napja olyan napra esik, amelyen a hatóságnál a munka szünetel. Továbbá a teljes eljárásra irányadó ügyintézési határidő, azaz a hatvan nap, gyakorlatilag objektívvé válik, tekintettel arra, hogy csupán az eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít bele [vö. Ákr. 98. §, 100. § (1) bekezdés, 103. § (3) bekezdés].

Az ügyintézési határidő – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az eljárás megindulásának napján kezdődik [vö. Ákr. 50. § (1) bekezdés], amely a hivatalból indult eljárások esetében, az első eljárási cselekmény elvégzésének napja [vö. Ákr. 104. § (3) bekezdés]. Az első eljárási cselekmény például az ellenőrzési feladat megállapítása esetén a helyszíni ellenőrzésről szóló értesítés, illetve az erről szóló döntés.