I. A döntés módosítása vagy visszavonása a keresetlevél alapján
Mindenekelőtt szükséges rögzíteni, hogy a korábbi szabályozás alapján, ha a hatóság a keresetlevél alapján, a keresetben foglaltaknak megfelelően módosította vagy visszavonta a támadott döntését, akkor is viselnie kellett az ezzel kapcsolatos költségeket. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) korábbi szabályozása alapján a hatóságnak az Ákr. 115. §-a alapján hozott döntését továbbítania kellett a bíróságnak a keresetlevéllel együtt, ami alapján a bíróság megszüntethette a pert és az eljárást lezáró döntésében rendelkezett a perköltségek viseléséről. A módosítás ezt a bírósági kört hivatott megspórolni, ami azzal jár, hogy a kiesett bírósági szakasz miatt a felperes költségeit, amit a hatóság jogszabálysértő döntése okozott még a hatósági szakaszban rendezni kell.
Az Ákr. 115. §-a hivatalbóli jogorvoslati eszköz abban az értelemben, hogy bár az ügyfél kérelme (keresetlevél) generálja és határozza meg kereteit, de a hatóságot ez nem kényszeríti a döntés saját hatáskörben való módosítására vagy visszavonására. A jogorvoslati eljárásokra az Ákr. 111. §-a alapján az Ákr. rendelkezéseit ezen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ez alapján az Ákr. 115. §-a szerinti döntés módosítás vagy visszavonás hatósági ügynek minősül. Tekintettel arra, hogy a hatóság jogszabálysértő döntése által előidézett helyzet megszüntetéséhez az ügyfél (felperes) keresetlevelére volt szükség, ezért a keresetlevéllel összefüggésben felmerült költségek a hivatalbóli hatósági jogorvoslati eljárással kapcsolatban merültek fel, ha nem kerül sor közigazgatási perre.
II. A keresetlevél előterjesztésével összefüggésben felmerült eljárási költség megállapítása
Az Ákr. 81. § (1) bekezdése alapján a döntés kötelező tartalmi eleme a felmerült eljárási költségekről való rendelkezés. Az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről szóló 469/2017. (XII.28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés 17. pontja alapján a keresetlevél előterjesztésével kapcsolatban felmerült költség eljárási költség, amit az Ákr. 127. § (3) bekezdése alapján a hatóságnak kell viselnie. A fentiek alapján a módosító vagy visszavonó döntésben a hatóságnak rendelkeznie kell a keresetlevél előterjesztésével kapcsolatban felmerült ügyféli költségekről. Annak nincs akadálya, hogy a hatóság ezen költségekről olyan feltétellel rendelkezzen, hogy ha az ügyfél nem fogadja el az új döntést és kiterjeszti rá a keresetét, akkor ezen feltétel esetén tárgytalannak tekintendő a megállapított költség, mivel arról a közigazgatási perben a bíróság fog dönteni a perköltségek körében.
Minden olyan költség elszámolható az Ákr. 127. § (3) bekezdése alapján, amit az ügyfél igazolni tud és a keresetlevél előterjesztésével kapcsolatban áll. Ezek lehetnek praktikusan dologi kiadások (pl.: papírköltség, fénymásolási díj stb.), postaköltség, jogi képviselet esetén a jogi képviselő munkadíja és a részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások.
Az Ákr. 129. § (2) bekezdése alapján a hatóságnak az eljárási költségről az azt alátámasztó bizonyítékok alapján kell dönteni. Az Ákr. 62. § (2) bekezdése szerint a hatósági eljárásban a szabad bizonyítás érvényesül. Ezek alapján az eljáró hatóság kötelezettsége mérlegelni, hogy mi módon várja el az eljárási költségek igazolását és bizonyítását, de praktikusan számlák, nyugták, bizonylatok, szerződés vagy ügyféli nyilatkozat alapján kell megállapítani az eljárási költséget. A keresetlevéllel összefüggésben felmerült költségek esetében pontosan ugyanúgy kell eljárnia a hatóságnak, mint minden más eljárási költség tekintetében.
Az ÁFA viseléséről az adójogszabályok rendelkeznek, azokat a hatóság nem írhatja felül. Ha a jogi képviselő az ÁFA körbe tartozik, akkor a hatóságnak figyelembe kell vennie, hogy az ügyfélnek az ügyvédi munkadíjon felül még az azt terhelő ÁFA-t is meg kell fizetnie az ügyvéd részére.
A jogi képviselők gyakorlatban minden esetben a keresetlevélben jelzik perköltség igényüket. A jogi képviselő nélkül eljáró felperes, ha nem jelzi perköltség igényét az álláspontunk szerint értékelhető úgy, hogy a keresetlevél előterjesztésével kapcsolatban nem merült fel költsége, esetlegesen postai benyújtás esetén annak költségét felszámíthatja a hatóság. Természetesen a döntés módosítása vagy visszavonása előtt a hatóság – rövid határidővel – nyilatkozatra hívhatja fel az ügyfelet (felperes) a költségei tekintetében. A módosító vagy visszavonó döntés véglegessé válása után az ügyfél (felperes) költségigényt nem tud érvényesíteni hatósági eljárásban.
Ha az ügyfél nem nyilatkozik határidőben a döntés módosítása vagy visszavonása kapcsán, akkor a keresetlevél hatálytalanná válik és a közigazgatási per ex lege lezárul [Kp. 83. § (7) bekezdés]. A módosító vagy visszavonó döntéssel szemben a véglegessé válásával viszont megnyílik, a keresetindítási határidő. Az ügyfélnek lehetősége van a döntés eljárási költség részét ez esetben megtámadni bíróság előtt. A véglegesség joghatása, hogy utána a hatóság kizárólag az Ákr-ben meghatározott esetben módosíthatja döntését. Ha ezután az ügyfél költségigényt terjeszt elő, akkor azt az Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja alapján vissza kell utasítani, mivel ez önálló hatósági eljárásnak tárgya nem lehet. Ha a hatóság esetlegesen a keresetlevélben előterjesztett költségigényről nem rendelkezett, úgy kizárólag ezen esetben felmerül a döntés kiegészítésének lehetősége is [Ákr. 91. § (1) bekezdés].
III. Az indokolatlanul magas eljárási költség mérséklése
A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet, 2025. február 8-tól a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII.9.) IM rendelet (a továbbiakban együtt: IM rendelet) hatálya nem terjed ki a hatósági eljárásokra, így annak a rendelkezései nem alkalmazandóak. Az IM rendelet alapján a bíróság jogosult kizárólag az ügyvédi munkadíj mérséklésére. Az Ákr. 129. § (3) bekezdése alapján a hatóság jogosult az indokolatlanul magas eljárási költség helyett alacsonyabbat megállapítani. A hatóságnak lehetősége van továbbá, ha túlzónak találja a felszámítandó költségeket, a döntés módosítása vagy visszavonása során az erről való rendelkezést mellőzni és továbbítani a bírósághoz a keresetlevelet. Ebben az esetben a hatóság a védiratában tájékoztatja a jogsérelem orvoslásáról a bíróságot és emellett kéri, hogy a per megszüntetése esetén a bíróság a felperes ügyvédi munkadíjára vonatkozó költségigényét mérsékelje.
Analógia útján az IM rendelet alkalmazása felhívható, de ha az így megállapított eljárási költséget az ügyfél ezt később közigazgatási perben vitatja, úgy a hatóság által, az IM rendelet alkalmazásával megállapított összeg a bíróságot semmilyen mértékben nem fogja kötni. Önmagában a költségjegyzék, mint bizonyítási eszköz a hatósági eljárás tekintetében is felhasználható. A megbízási szerződés kapcsán a hatóságnak kell mérlegelnie, hogy hiánypótlás keretében bekéri azt vagy az ügyféli nyilatkozat alapján elfogadja az abban foglalt összeget.
IV. Összegzés
Az Ákr. rendelkezései alapján kell a hatóságnak összegszerűen megállapítania a keresetlevél előterjesztésével kapcsolatban felmerült költségeket [Ákr. 129. § (2) bekezdés], esetlegesen az indokolatlanul magas költséget mérsékelni [Ákr. 129. § (3) bekezdés], rendelkeznie róla döntésében [Ákr. 81. § (1) bekezdés] és viselnie azt [Ákr. 127. § (3) bekezdés]. A hatóságnak ugyanúgy kell eljárnia, mint minden más eljárási költség tekintetében, így az Ákr. szabályozásán felül más jogszabály alkalmazásának szükségessége nem merül fel.