Felmerült a kérdés, hogy egy közigazgatási szabályszegésre alkalmazható-e kétféle közigazgatási szankció? Példának okáért, ha egy közigazgatási szabálysértés kapcsán közigazgatási helyszíni bírság kerül kiszabásra, melynek alanya a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, ugyanazon közigazgatási szabálysértés megszüntetése érdekében adható-e figyelmeztetés szankció a gazdálkodó szervezetnek is?

A kétféle szankció egyszerre történő alkalmazásával kapcsolatban felmerülhet az ún. kettős szankcionálás tilalma. Ezzel összefüggésben mindenképpen utalni szükséges az Alkotmánybíróság 8/2017. (IV. 18.) AB határozatában foglaltakra. Az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy alkotmányosan összeegyeztethető-e a kétszeres eljárás alá vonás és büntetés tilalmával annak a lehetősége, hogy meghatározott személy által elkövetett cselekményt két, egyébként más jogágba tartozó eljárás (egymás utáni vagy párhuzamos) lefolytatását követően – mindkét eljárásban – külön szankcióval sújtsanak. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közigazgatási szankciók a büntető- és szabálysértési joghoz hasonlóan az állam büntetőigényét juttatják érvényre. Ebből következően a közigazgatási szabályszegések esetében is érvényesülni kell nem csak annak a garanciának, hogy ugyanazon cselekmény tekintetében más jogág szerinti büntetés ne kerüljön kiszabásra, hanem annak is, hogy egy közigazgatási szabályszegéshez ne kapcsolódjon két közigazgatási szankció.

Továbbá a kérdés megválaszolásához, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.) – pontosabban a példának megfelelően – figyelmeztetésre, illetve helyszíni bírságra irányadó rendelkezéseinek vizsgálata is szükséges.

A figyelmeztetés olyan, a hatóság által érdemi döntésben kiszabott és önálló jogorvoslattal megtámadható, a hatóság rosszallását kifejező, preventív hatás kiváltására irányuló szankció, amely rámutat az adott cselekménnyel elkövetett jogszabálysértésre, egyben felhívja az ügyfelet a jövőbeli jogsértő cselekményektől való tartózkodásra [vö. Szankció tv. 6. § (1) bekezdés].

A helyszíni bírság pedig a közigazgatási bírság altípusaként határozható meg. A hatóság mérlegelési jogkörében közigazgatási bírságként helyszíni bírságot szabhat ki, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri, és törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi [vö. Szankció tv. 11. § (1) bekezdés].

Figyelmeztetés szankció alkalmazása esetén – ugyanazon elkövetővel szemben, ugyanazon jogsértés miatt – nincs helye más közigazgatási szankció (így például közigazgatási bírság) egyidejű alkalmazásának. Ez adódik egyrészt a figyelmeztetés preventív funkciójából, másrészt a Szankció tv. 6. § (3) bekezdése és 9. § (2) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezéseiből is.

A figyelmeztetés és a közigazgatás bírság tekintetében tehát elmondható, hogy ugyanazon jogellenes magatartás – közigazgatási szabályszegés – esetén alternatív kapcsolatban állnak. A figyelmeztetés „kiváltja” a bírság kiszabását a tipikusan kisebb súlyú, csekélyebb jogsértések esetén. Amennyiben tehát, egy szabályszegés esetén fennállnak a Szankció tv. 6. § (1)-(4) bekezdéseiben meghatározott feltételek, és nem állnak fenn a 9. § (3) bekezdésében, valamint – a Szankció tv. 6. § (5) bekezdése értelmében – ágazati törvényben illetve eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendeletben meghatározott figyelmeztetést kizáró esetek, úgy a hatóság köteles – a bírság helyett – figyelmeztetést alkalmazni.

Végezetül felmerülhet a kérdés, hogy ugyanazon közigazgatási szabályszegés esetén, alkalmazható-e egyidejűleg kétféle közigazgatási szankció, amennyiben az egyik a gazdálkodó szervezettel, míg a másik a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjével szemben kerül kiszabásra. E kérdés vonatkozásában kétféle esetkört szükséges elkülöníteni.

a) Amint az már fentebb rögzítésre került, ugyanazon közigazgatási szabályszegés esetén, vagy figyelmeztetés, vagy közigazgatási bírság kerül kiszabásra, a kettőt nem lehet egyidejűleg alkalmazni. Továbbá általában a gazdálkodó szervezet nevében, alapvetően a vezető tisztségviselő jár el. Előfordulhat azonban, – amint az a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 81. § (1) bekezdés b) pontjában, a pénzbírság kapcsán megjelenik – hogy a gazdálkodó szervezet és a vezető tisztségviselő felelőssége egymástól elkülöníthető.

Ennek megfelelően előfordulhat olyan esetkör, amikor az ágazati törvény vagy az eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet akként rendelkezik, hogy mind a gazdálkodó szervezettel, mind annak vezető tisztségviselőjével szemben közigazgatási szankció alkalmazásának lehet helye.

Ha pedig az ágazati jogszabály értelmében, mind a gazdálkodó szervezetnek, mind annak vezető tisztségviselőjének megállapítható az önálló felelőssége az elkövetett közigazgatási szabályszegés tekintetében, akkor előfordulhat az az esetkör, hogy például a gazdálkodó szervezettel szemben figyelmeztetés, míg a vezető tisztségviselővel szemben helyszíni bírság alkalmazására kerüljön sor. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ilyen esetben jogtechnikailag két közigazgatási szabályszegés típus van egybefoglalva, amit az eltérő alanyi kör különböztet meg egymástól.

b) Továbbá előfordulhat olyan esetkör is, amikor a jogsértést egyszerűen több személy követte el. Ebben az esetben ­­– bár ugyanazon jogsértésről beszélünk – a Szankció tv. 9. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szankciós előzmények személyenként külön vizsgálandóak. Így elképzelhető, hogy az egyik féllel szemben – a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába korábban bejegyzett szankció hiányában, és amennyiben annak alkalmazása nem kizárt – figyelmeztetés szankciót, míg a másik féllel szemben – amennyiben annak Szankció tv. szerinti feltételei fennállnak – közigazgatási bírság szankciót alkalmaz a hatóság.

Összegezve a fentebb leírtakat, főszabály szerint ugyanazon közigazgatási szabálysértés miatt, nem lehet kétféle közigazgatási szankciót megállapítani. Ezen esetkörtől azonban mindenképpen szükséges elkülöníteni egyrészt azt az esetet, amikor az ágazati jogszabály külön szankcionálja a gazdálkodó szervezetek, illetve a gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselőinek felelősségét. Ebben az esetben ugyanis előfordulhat, hogy egyidejűleg kétféle közigazgatási szankció kerül alkalmazásra, tekintettel arra, hogy kettő, egymástól elhatárolható jogsértést elkövetővel szemben jár el a hatóság.  Másrészt tekintettel arra, hogy a helyszíni bírság a Szankció tv. 11. § (1) és (5) bekezdése értelmében tulajdonképpen csökkentett összegű közigazgatási bírság, a fentiekben ismertetettek alapján lehetséges, hogy több elkövető esetén, ugyanazon jogsértés miatt a helyszíni bírság és a figyelmeztetés szankció egyidejű alkalmazására kerüljön sor.