Mely esetekben lehet eltekinteni az eljárás megindításától?

Az Ákr. 3. §-a kimondja, hogy az eljárás kérelemre vagy hivatalból indul meg.

A) Ha a hatósághoz az ügyfél eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújt be, az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik [vö. Ákr. 37. § (2) bekezdés és 50. § (1) bekezdés]. Tehát önmagában az a tény, hogy az ügyfél benyújtja a kérelmét a hatósághoz, megindítja az eljárást, ebben a tekintetben a hatóság nem mérlegelhet. Ezt követően – az elsőfokú eljárás második szakaszaként – a hatóság megvizsgálja a kérelmet, és amennyiben azt állapítja meg, hogy az Ákr. 46. § (1) bekezdésében foglalt esetek valamelyike fennáll, a kérelmet visszautasítja. Egyéb esetekben – kivéve, ha áttételnek van helye – a hatóság érdemben foglalkozik a kérelemmel, ennek keretében hiánypótlásra hívhat fel, megállapíthatja az eljárás felfüggesztésének szükségességét, vagy az eljárás megszüntetéséről dönthet. Ezután az eljárás folyamán a hatóság eljárási cselekményeket végez a tényállás tisztázása érdekében, majd meghozza az érdemi döntését. Hangsúlyozandó, hogy ha nincs helye az Ákr. 46. § (1) bekezdése alapján a kérelem visszautasításának és az ügy áttételének sem az Ákr. 17. §-a szerint, akkor a hatóság köteles lefolytatni az – egyébként már megindult – eljárást [vö. Ákr. 15. § (1) bekezdése].

B) Hivatalbóli eljárás esetén két eset lehetséges: vagy kötelező a hatóság számára az eljárás megindítása, vagy mérlegelés alapján, a rendelkezésére álló tények értékelése útján dönt az eljárás megindításáról. Az Ákr. 104. § (1) bekezdése szerint a következő esetekben kötelező az eljárás hivatalbóli megindítása: ha ezt jogszabály előírja, ha erre a hatóságot a felügyeleti szerve utasította, ha a bíróság kötelezte, továbbá, ha a hatóság életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást. Ezeken az eseteken kívül a hatóság a rendelkezésére álló információk alapján – tekintet nélkül arra, hogy azok hivatalos tudomáson vagy bejelentésen alapulnak-e – eldöntheti, hogy szükséges-e az eljárás megindítása. Ugyanakkor, ha a hatóság az eljárás megindításának szükségességét állapítja meg, nem teheti meg, hogy nem indítja meg az eljárást az Ákr. 15. § (1) bekezdésében foglalt eljárási kötelezettségre tekintettel.

Összefoglalóan elmondható, hogy az eljárás megindításától csak abban az esetben lehet „eltekinteni”, ha a hatóság a tudomására jutott tények alapján úgy értékeli, hogy nem szükséges a hatáskörébe tartozó eljárás hivatalból történő megindítása. Megjegyzendő, hogy ebben az esetben a hatóság a jogszabályok szabta keretek között mérlegel, és ennek során csak a szükségesség hiányát állapítja meg.