Kérelmezheti kizárólag a kérelmező ügyfél az eljárás szünetelését az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályai alapján, ha az eljárásban több ügyfél is van?

1. Az Ákr. 10. §-a alapján ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek és szervezetek körét, akik (amelyek) a jogszabály erejénél fogva ügyfélnek minősülnek. Az Ákr. ügyfélfogalma az Alaptörvényben szabályozott tisztességes eljáráshoz való joggal van kapcsolatban, így a jogalkotó nem tesz különbséget az ügyfelek között státuszuk, érdekeltségük alapján.

2. Az Ákr. 49. §-a értelmében az eljárás szünetel, ha azt – jogszabály kizáró rendelkezésének hiányában – az ügyfél kéri, több ügyfél esetén az ügyfelek együttesen kérik. Az eljárást bármelyik ügyfél kérelmére folytatni kell. Hat hónapi szünetelés után a csak kérelemre folytatható eljárás megszűnik. A megszűnés tényéről a hatóság értesíti azokat, akikkel a határozatot közölné. Kiemelendő, hogy az Ákr. ismeri és alkalmazza a kérelmező ügyfél fogalmát. Az Ákr. 49. § (1) bekezdése a szünetelés kérését az ügyfélhez, több ügyfél esetén valamennyi ügyfélhez köti, így a nyelvtani és logikai értelmezéssel a jogintézmény alkalmazásának köre nem szűkíthető le a kérelmező ügyfélre. Ezt az értelmezését erősíti a Kúria Kfv. 37.606/2023/7. számú precedensképes ítélete is: „[42] A hatósági eljárás szünetelése akkor állapítható meg, ha azt valamennyi ügyfél - vagyis nem csak a kérelmező ügyfél - együttesen kéri”.

Az Alkotmánybíróság egy, még a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény ügyfélfogalmára tekintettel meghozott, de az Ákr. kapcsán is irányadónak tekinthető döntésében kifejtette: „[16] Arra kérdésre, hogy konkrét ügyben ki lehet ügyfél, anyagi jogi és alaki (eljárási) jogi válasz adható. Az alaki megközelítés szerint ügyfél az, aki az eljárást kezdeményezte, vagy akivel szemben az eljárás folyik. Ez arra nem ad választ, hogy kit illet az adott eljárásban az ügyféli jogállás, függetlenül attól, hogy abba bekapcsolódott-e. Az anyagi jogi ügyfél fogalom erre ad választ. (…)” [lásd 5/2018. (V. 17.) AB határozat, Indokolás [16] pontja]. Az Alkotmánybíróság hivatkozott döntéséből álláspontom szerint levezethető a különbség az „ügyfél” és a „kérelmező ügyfél” fogalmak között, ezt a különbségtételt a jogrendszer figyelembe veszi, így amennyiben a jogalkotó az eljárás szünetelésének kérelmezését kizárólag a kérelmező ügyfél (ügyfelek) részére kívánta volna biztosítani, a „kérelmező ügyfél” kifejezést használná az Ákr. 49. § (1) bekezdésében.

3. Az Ákr. 35. § (3) bekezdése alapján, törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, az ügyfél kérelmével a tárgyában hozott döntés közlése iránti hatósági intézkedésig rendelkezhet. Ez a rendelkezési jog magában foglalja a kérelem benyújtásának, tartalma meghatározásának és visszavonásának lehetőségét is, azonban ez nem jelenti, hogy az ügyféli jogálláshoz tartozó, a szüneteléssel kapcsolatos jogok a kérelmező rendelkezési joga által nem sérülhetnek. Ebben a körben tehát az Ákr. 35. § (3) bekezdése által szabályozott rendelkezési jogot az Ákr. 49. § (1) bekezdése részben korlátozza azáltal, hogy valamennyi ügyfél együttes kérelméhez köti a szünetelés megállapíthatóságát. Jelzem, hogy hasonlóan szabályoz a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 121. § (1) bekezdés a) pontja is, amely a szünetelés egyik feltételeként a felek megegyezését írja elő, ugyanakkor a keresetlevél benyújtása csupán a felpereshez kapcsolódik.

4. Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése és az Ákr. 2. § (2) bekezdés c) pontja is rögzíti az ésszerű időn belül történő eljárás követelményét, az eljárás elhúzódásának megakadályozása így álláspontom szerint ugyanolyan elvárás a többi ügyfél és a hatóság felé, mint a rendelkezési jog tiszteletben tartása. Kiemelendő tehát, hogy amennyiben a szüneteléssel kapcsolatos jogok csak a kérelmező ügyfelet illetnék meg, az az eljárás olyan indokolatlan elhúzódását eredményezhetné, amely a kérelmező rendelkezési jogának tiszteletben tartásából nem lenne levezethető.