Amennyiben a hatósági eljárásban a külföldi székhelyű ügyfél külföldi (szlovákiai címmel rendelkező), de magyarul beszélő ügyvédet bíz meg a hatóság előtti képviseletre, akkor az Ákr. 87. § (1) bekezdés b) pontját úgy kell-e értelmezni, hogy ilyen esetben helye van a hatósági döntés külföldre (a szlovákiai ügyvéd címére) történő kézbesítésének?
Az Ákr. 87. § (1) bekezdése alapján az ügyfél köteles az első kapcsolatfelvétel alkalmával kézbesítési meghatalmazottat megnevezni, ha magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkezik, képviselőt nem nevezett meg, és elektronikus kapcsolattartásnak nincs helye.
A hivatkozott rendelkezés expressis verbis nem írja elő, hogy az ügyfél magyarországi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező képviselőt jelölhet csak meg. Álláspontunk szerint ugyanakkor a jogintézmény funkciója a közigazgatási eljárásjogban az, hogy a magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél számára a hatósági eljárás iratai Magyarországon kerüljenek kézbesítésre, éppen azért, mert a hivatalos iratok külföldre való továbbítása sok esetben körülményesebb, ami az Ákr. 4. §-ában megjelenő hatékonyság elvébe ütközik. Ugyanakkor a kézbesítési meghatalmazott jogintézményének szabályozása hiányában az Ákr. rendelkezéseiből épp az következne, hogy ismert ügyféli lakcím, székhely esetén külföldre (külföldi székhelyű képviselőnek) is kézbesíteni kell az iratokat, hiszen a képviselőre nézve ilyen tárgyú kifejezett megkötés nincs.
Más jogterületek hasonló jogintézményeit megvizsgálva a következők emelhetők ki.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 142. § (1) bekezdése szerint, ha a felperes belföldön lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, és a per vitelére magyarországi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező meghatalmazottja nincs, a keresetlevél beadásával egyidejűleg meg kell jelölnie kézbesítési megbízottjának nevét és címét. A Pp. 142. § (4) bekezdése alapján, ha a fél a meghatározott időpontig, továbbá a megbízás megszűnésének akár a megbízó, akár a megbízott általi bejelentését követően külön felhívás nélkül haladéktalanul új kézbesítési megbízottat nem jelöl meg, vagy az iratokat a kézbesítési megbízott részére kézbesíteni nem lehet, erre tekintettel hiánypótlás elrendelésének vagy a fél külön felhívásának nincs helye, hanem az iratot hirdetmény útján kell kézbesíteni.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 31. § (2) bekezdése szerint, ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a bejegyzési kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni. A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel rendelkező szervezet, illetve állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy egyaránt lehet.
A fentebb hivatkozott törvényi rendelkezések alapján is megállapítható, hogy a kézbesítési meghatalmazott (megbízott) jogintézményének funkciója a magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező fél részére a hivatalos iratok kézbesítésének megkönnyítése, ellenőrizhetősége. Ezek a megállapítások álláspontunk szerint az Ákr. szerinti kézbesítési meghatalmazottra is vonatkoznak. Ha pedig az ügyfél mégsem jelöl meg kézbesítési meghatalmazottat, vagy azzal nem lehet közölni a döntést, akkor az Ákr. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján hirdetményi úton történő közlésnek van helye.