Hogyan kell a hatóságnak eljárnia abban az esetben, ha a keresetlevélben foglaltaknak megfelelően visszavonja vagy módosítja a döntését. Ettől függetlenül továbbítania kell-e a keresetlevelet - az ügy irataival együtt - a bírósághoz, vagy csak a módosító/visszavonó döntéssel szemben esetlegesen előterjesztett újabb keresetlevél továbbítandó a bírósághoz?

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) alapvető célja az, hogy a hatékony jogvédelem keretében, az ügy mielőbbi érdemi elintézése érdekében a keresetlevélben jelzett jogsérelem a közigazgatási eljárás kereti között, a közigazgatási szervek által, hatékonyan orvosolható legyen.

Ezt a célt a Kp. számos rendelkezésével együttesen kívánja biztosítani, így különösen lehetőséget biztosít arra, hogy a közigazgatási szerv – a keresetlevélben foglaltak alapján – a jogsérelem orvoslása érdekében eljárást indíthasson, és ezen eljárása eredményeképpen hozott döntése lehetővé tegye a perben a mielőbbi érdemi döntéshozatalt [Vö. Kp. 83. § (1) bekezdése]. Természetesen e rendelkezés nem jelenti azt, hogy a bíróság – a jogszerű döntéshozatal érdekében – ezt a döntés ne vonhatná vizsgálata alá. Ezt szolgálja a Kp. 83. § (3) bekezdésének azon rendelkezése, mely szerint a közigazgatási szerv a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekményről haladéktalanul értesíti a bíróságot. Az értesítéshez minden esetben csatolni kell a döntés másolatát vagy a cselekményt egyéb módon alátámasztó iratot.

Különbséget kell tennünk továbbá e kérdés kapcsán adandó részletes és pontos válasz előtt a tekintetben, hogy a közigazgatási szervek a keresetlevél benyújtását követően pontosan mikor indítják meg eljárásukat a jogsérelem orvoslása érdekében.

E tekintetben tehát két esetet kell megkülönböztetnünk a perfüggőség beállására – vagyis a keresetlevél benyújtásának időpontjára – tekintettel [Vö. Kp. 39. § (5) bekezdés]:

1. A perfüggőség beállása előtt – tehát a keresetlevél benyújtása és a keresetlevél bírósághoz történő érkezése közötti időszakban, vagyis a keresetlevél bírósághoz történő továbbítására nyitva álló határidőn belül – történő orvoslás.

2. A perfüggőség beállását követően történő orvoslás.

2.1. Az első esetben – vagyis a perfüggőség beállása előtt – történő orvoslásra tehát a Kp. 40. § (1) bekezdésére tekintettel az eljárt hatóságnak és a felettes szervnek van jogszerű lehetősége.

E körben a keresetlevélben foglaltak alapján az új döntés meghozatalára nyitva álló határidő nem más, mint a keresetlevél bírósághoz történő továbbítására megszabott határidő [vö. Kp. 40. § (1) bekezdés]. Külön hangsúlyozandó, hogy a keresetlevél továbbítására nyitva álló határidőn belüli orvoslás esetén nem elegendő pusztán az eljárás megindítása, hanem az orvoslás szándékával hozott új döntést meg is kell hoznia a közigazgatási szervnek a megadott határidőn belül. Erre utal a Kp. 83. § (7) bekezdése is mikor kifejezetten rögzíti, hogy ha a közigazgatási szerv a jogsérelmet a védirat felterjesztésére nyitva álló határidőn belül orvosolja, a védiratban erre utalnia, és a jogsérelem orvoslása érdekében tett döntés másolatát, vagy a cselekményt egyéb módon alátámasztó iratot a védirathoz csatolnia kell.

Tekintettel arra, hogy az Ákr. 115. § (1) és (2) bekezdése sem határoz meg ügyintézési határidőt a keresetlevél alapján történő döntés módosítása vagy visszavonása esetére vonatkozó rendelkezések között, továbbá az Ákr. 121. § (2) bekezdése sem határoz meg ügyintézési határidőt akkor, amikor a felügyeleti eljárás kapcsán rögzíti, hogy ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv (e tekintetben a felterjesztésben részt vevő kormányhivatal egy tekintet alá esik a felügyleti szervvel) legfeljebb egy ízben azt megváltoztatja vagy megsemmisíti, és szükség esetén a döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja, így ezen eljárások tekintetében az Ákr. azon általános rendelkezése lesz az irányadó, mely szerint, ha törvény vagy kormányrendelet, valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, a hatóság, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse, vagy a végzést meghozza [vö. Ákr. 50. § (6) bekezdés]. Tehát az orvoslásra irányuló eljárásnak a továbbításra nyitva álló határidőn belül le kell zárulnia.

Ennek megfelelően – fő szabály szerint – a keresetlevél közigazgatási szervhez történő benyújtását követően a keresetlevélnek – hiszen azt a bíróságnak címezték – és az ügy iratainak minden esetben el kell jutniuk az ügyben eljárni jogosult bíróság elé, akkor is, ha a közigazgatási szerv a keresetlevél alapján eljárva a döntést módosította vagy visszavonta, esetleg új döntést hozott. Ekkor azonban a védiratban elegendő az orvoslás tényére utalni, és az orvoslást szolgáló közigazgatási cselekmény másolatát mellékelni.

2.2. A második esetben, tehát ha a perfüggőség beálltát követően indítja meg az arra jogosult szerv a jogsérelem orvoslását célzó eljárását, úgy a Kp. 83. §-a rendelkezéseinek megfelelően erről – megfelelő módon – haladéktalanul tájékoztatnia kell a bíróságot. Ezt a Kp. 83. § (2) bekezdésnek értelmében legkésőbb az első tárgyaláson, hivatalbóli vizsgálat vagy bizonyítás elrendelése esetén pedig az elrendelés közlésétől számított tizenöt napon belül van módja megtenni az eljáró szervnek. A bíróság a bejelentést követően a pert felfüggeszti. Az eljárás lefolytatására szervnek 30 nap áll rendelkezésére. Amennyiben ezen idő alatt a közigazgatási szerv a jogsérelem orvoslása érdekében indított eljárást nem fejezi be, erről és a megtett eljárási cselekményekről tájékoztatnia kell a bíróságot.

Ebben az esetben a bíró megítélésén múlik, hogy e tájékoztatás fényében bevárja-e a közigazgatáson belüli jogorvoslást, vagy attól függetlenül folyatja a pert. Ekkor tehát – az orvoslás érdekében indított eljárás, vagy hozott új döntés esetében – a per további menete attól függ, hogy a bíróság megítélése szerint mennyiben orvosolta a közigazgatási szerv a jogsértést, illetve a felperes hogyan ítéli meg azt, ugyanis a tájékoztatás tartalma alapján vagy annak elmaradása esetén a bíróság az eljárást folytathatja. Ha a közigazgatási szerv a felfüggesztő végzés közlésétől számított harminc napon belül nem ad tájékoztatást, a bíróság az eljárást kötelezően folytatja. A tájékoztatás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye [vö. Kp. 83. § (4) bekezdés].

Természetesen az orvoslás érdekében meghozott új döntésre tekintettel mindkét fenti esetben egyaránt joga van a felperesnek ahhoz, hogy a keresetét megváltoztassa, az új cselekményre is kiterjessze, vagy akár a per folytatásától elálljon.

Ennek érdekében rendelkezik úgy a Kp. 83. § (5) bekezdése, hogy a bíróság a közigazgatási szervnek a jogsérelem orvoslására tett cselekményére tekintettel – minden esetben, tehát akkor is, ha erre a perfüggőség beállta előtt került sor – nyilatkozattételre hívja fel a felperest. Ha a felperes nyilatkozata szerint a cselekmény a kereseti kérelemnek nem tesz eleget, a felperes a keresetének fenntartása mellett azt a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekményre is kiterjesztheti. Ez tehát valójában a keresetváltoztatás egy speciális esete, amikor a hatóság a jogsérelmet a közigazgatási per során orvosolja, de az új cselekmény nem tesz maradéktalanul eleget a kereseti kérelemnek: ekkor a felperes annyiban jogosult a keresetváltoztatásra, hogy keresetét a jogsérelem orvoslását szolgáló cselekményre is kiterjesztheti. Ugyanakkor, ha a felperes nyilatkozata szerint a cselekmény a kereseti kérelemnek eleget tesz úgy a felperes jogosult – a Kp 44. §-ának megfelelően – arra is, hogy a per folytatásától elálljon.

Ha azonban a felperes a bíróság által meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, és a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekmény – a bíróság döntése alapján – a kereseti kérelemnek eleget tett, a bíróság az eljárást megszünteti, és az alperest a felperes, valamint a felperest támogató érdekelt perköltségének megfizetésére kötelezi. Az eljárás részben való megszüntetése folytán a közigazgatási szervet terhelő költségek megfizetéséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt [vö. Kp. 83. § (6) bekezdés].

Éppen ez a felperesi – az orvoslás érdekében meghozott döntés tekintetében is fennálló – jogosultság teszi szükségessé azt, hogy a keresetlevél az ügy irataival együtt, minden esetben eljusson az ügyben eljárni jogosult bíróság elé, akkor is, ha a közigazgatási szerv a keresetlevél alapján eljárva a döntést módosította vagy visszavonta, esetleg új döntést hozott.

Mindezek alapján, arra a kérdésre, hogy hogyan kell a hatóságnak eljárnia abban az esetben, ha a keresetlevélben foglaltaknak megfelelően visszavonja vagy módosítja a döntését, vagyis, hogy továbbítania kell-e kell a keresetlevelet - az ügy irataival együtt - a bírósághoz, összességében az a válasz adható, hogy a hatóság akkor jár el jogszerűen, ha az erre nyitva álló határidőn belül, minden esetben továbbítja a keresetlevelet az ügy irataival – és esetlegesen az orvoslás érdekében hozott új döntésével – együtt az ügyben eljárni jogosult bírósághoz.