Kikkel kell közölni az eljárás felfüggesztéséről hozott végzést építésügyi hatósági ügyben?
Az Ákr. 10. § (1) bekezdése szerint ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. Az Ákr. 10. § (2) bekezdése ugyanakkor kimondja, hogy törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek és szervezetek körét, akik (amelyek) a jogszabály erejénél fogva ügyfélnek minősülnek.
Az ügyféli jogállás vizsgálata ennek alapján általában egy- vagy kétszintű lehet. Jelen esetben egyrészt elvileg az Ákr. 10. § (1) bekezdésében foglaltak értelmezésével is levezethető, hogy valamely ingatlanon történő építkezés és így az építésügyi engedélyezési eljárás – az építéssel érintett ingatlan tulajdonosán kívül - érinti, érintheti az adott ingatlannal szomszédos ingatlan tulajdonosának, használójának, hasonlóképp az építéssel érintett ingatlan jelzálog jogosultjának, haszonélvezőjének a jogát vagy jogos érdekét is.
Az építésügyi engedélyezési eljárásra vonatkozóan az alapvető törvényi szintű keretszabályokat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény tartalmazza, amely az ügyféli jogállás tekintetében nem határoz meg az Ákr. fenti szabályait bővítő elemeket. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. § (1) bekezdése kimondja ugyanakkor, hogy az építésügyi hatóság engedélyezési és tudomásulvételi eljárásában, az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárásában külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az építtető és az építési tevékenységgel érintett telek – az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek, építmény, építményrész tulajdonosa. A Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése pedig kitér arra, hogy az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokban minden esetben vizsgálni kell az ügyféli jogállását annak, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.
Visszautalva az Ákr. 10. § (2) bekezdésére – figyelemmel az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § d) és i) pontjára –, megállapítható, hogy amennyiben az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanra vonatkozó jelzálogjog és haszonélvezeti jog bejegyzésre került, azok jogosultjai a fentiek alapján ügyfélnek minősülnek.
Az Ákr. az eljárás felfüggesztésétől – hasonlóan a polgári perrendtartáshoz – megkülönbözteti a szünetelés jogintézményét.
Az Ákr. 48. § (1) bekezdése alapján, ha az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik, ha az ügyben külföldi szervet kell megkeresni, illetve ha az ügyben az Európai Unió intézményeivel vagy más nemzetközi szervezettel egyeztetni szükséges, a hatóság az eljárást felfüggeszti. Fentiekből következően, e három esetben az eljáró hatóságnak kötelezettsége az eljárás felfüggesztése.
Továbbá az Ákr. 48. § (2) bekezdése értelmében, törvény lehetővé teheti az eljárás felfüggesztését, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amely más szerv hatáskörébe tartozik vagy ugyanazon hatóság más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem bírálható el.
A „más szerv” egy olyan általános kategória, amely magában foglalja a más hatóság, bíróság, vagy akár az uniós szervek fogalmát is. Például egy előzetes döntéshozatali eljárás is megalapozhatja az eljárás felfüggesztését, de kizárólag külön törvényi előírás esetén.
Kiemelendő, hogy az Ákr. értelmében (a külföldi szerv megkeresésére alapozott felfüggesztés kivételével) az ügyfél – több ügyfél esetén az ügyfelek együttes – kérelmére a hatóság köteles folytatni eljárását, és érdemben dönteni. Ez praktikusan a kérelmek elutasításához vezethet, azonban így egyfajta külön jogorvoslat válik lehetővé, ugyanis a felettes szerv, avagy a közigazgatási bíróság döntésében megállapíthatja, hogy a felfüggesztés nem volt megalapozott.
Az Ákr. 48. § (5) bekezdésébe foglalt rendelkezés azt is biztosítja, hogy az előkérdésben eljáró más szerv az eljárás felfüggesztéséről tudomást szerezzen, mert csak ezzel garantálható, hogy az a hatóság számára szükség esetén jelezze, hogy az előtte folyamatban lévő eljárás tárgya nem az, ami a felfüggesztést megalapozta, továbbá azt is, ha az az eljárás bármilyen módon befejeződött.
Egyebekben, az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott végzés közlésére, az Ákr. 85.-89. §-ában meghatározott közlési szabályok alkalmazandóak.
Az Ákr. 85. § (2) bekezdése szerint a hatóság a végzést azzal közli, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, és akinek a jogát vagy jogos érdekét érinti. Rögzíti továbbá azt is, hogy a hatóság az ügyfél kérelmére egy ízben, külön illeték vagy díj felszámítása nélkül ad ki másolatot a vele nem közölt végzésről.
Megállapítható, hogy az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás felfüggesztése érinti a fent megjelölt személyek jogát, jogos érdekét, erre tekintettel az arról szóló végzést velük is közölni szükséges.