Mely hatóság jár el, amennyiben az elsőfokú hatóság meghozza döntését, amely ellen a fellebbezésre jogosult fellebbezést nyújt be a törvényes határidőben, a jogszabályi feltételeknek eleget téve. A fellebbező visszavonja a fellebbezését még azelőtt, hogy az elsőfokú hatóság a fellebbezést elbírálta volna, esetleg az alapján elintézte volna, vagy a másodfokú hatóságnak felterjesztette volna. Mivel a fellebbezést visszavonták a fellebbezési eljárást, az elsőfokú vagy a másodfokú hatóságnak kell megszüntetni?
1. Amennyiben az elsőfokú döntéssel szemben biztosított a fellebbezés, az Ákr. 118. § (3) bekezdése értelmében megnyílik a lehetőség a döntéssel szembeni fellebbezés előterjesztésére. A fellebbezést az elsőfokú döntést meghozó hatóságnál kell előterjeszteni. Fontos kiemelni, hogy a jogorvoslati eljárásokra – így a fellebbezésre is – az Ákr. rendelkezéseit a meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, tehát amennyiben az Ákr. IX. Fejezete külön rendelkezést nem tartalmaz, az elsőfokú eljárás szabályai érvényesülnek.
Az elsőfokú hatóság a beérkezett fellebbezést megvizsgálja, ezt követően két eset lehetséges. Amennyiben lehetősége van rá és egyetért a fellebbezésben foglaltakkal a döntését visszavonhatja vagy módosíthatja [vö. Ákr. 119. § (1) és (2) bekezdése], ezzel ellentétes esetben a döntést az ügy irataival együtt intézés céljából megküldi a másodfokú hatóságnak [vö. Ákr. 119. § (3) bekezdése].
2. Az iratoknak a másodfokú hatósághoz érkezésével kezdődik meg a másodfokú (fellebbezési) eljárás [vö. Ákr. 37. § (2) bekezdése]. Ilyen esetben a fellebbezést az Ákr. 119. § (4) bekezdése értelmében a másodfokú hatóság bírálja el, az első fokon eljárt hatóság nem jogosult a fellebbezést elbírálni sem az iratok felterjesztése előtt, sem azután.
Az iratok felterjesztését követően ugyanígy csak a másodfokú hatóság jogosult az Ákr. 119. § (7) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárást megszüntetni amennyiben (valamennyi) fellebbező visszavonja a fellebbezését. Ennek oka ugyanis, hogy a másodfokú eljárás kizárólag a másodfokú hatóság előtt zajlik.
3. Más a helyzet azonban, ha a fellebbezés visszavonása azelőtt történik, hogy az elsőfokú hatóság az iratokat felterjesztette volna a másodfokú hatósághoz. Ilyen esetben ugyanis a másodfokú eljárás még el sem indult. Az elsőfokú hatóságnak csupán felterjesztési kötelezettsége áll fenn, nem eljárási kötelezettsége, mivel a másodfokú hatóság a fellebbezési kérelem címzettje.
A megküldött megkeresés az alábbiak szerint fogalmazott: „visszavonja a fellebbezését még azelőtt, hogy az elsőfokú hatóság a fellebbezést elbírálta volna, esetleg az alapján elintézte volna, vagy a másodfokú hatóságnak felterjesztette volna”, azonban az első két eset nem értelmezhető, ugyanis az elsőfokú hatóság a fellebbezést sem nem bírálhatja el, sem nem intézheti el. Így csak az az eset vizsgálható, amikor a fellebbezés visszavonása a másodfokú hatósághoz történő felterjesztés előtt történik.
A fellebbezési eljárás a másodfokú hatóság előtt zajlik, amennyiben a felterjesztés előtt kerül visszavonásra a fellebbezés az nem is tud megindulni. Ilyen esetben tehát mivel a másodfokú eljárás el sem indul nem értelmezhető annak megszüntetése.
4. Az Ákr. a fellebbezés ilyen stádiumban történő visszavonásához más jogkövetkezményt fűz. Az Ákr. 82. § (2) bekezdés b) pontja értelmében a döntés véglegessé válik a fellebbezés visszavonásával [amennyiben több ügyfél jogosult fellebbezni, az Ákr. 82. § (3) bekezdés b) pontja értelmében a döntés akkor válik véglegessé, amikor valamennyi jogosult a fellebbezési jogáról lemondott vagy a fellebbezését visszavonta]. A fellebbezés visszavonásánál is érvényesül a rendelkezési jog, miszerint a kérelemre induló eljárásokban az ügyfél szabadon jogosult rendelkezni a kérelmével, egészen annak véglegesség válásáig [vö. Ákr. 35. § (3) bekezdése].
5. A fentieket támasztja alá az Ákr. 119. § (3) bekezdése is, amely értelmében az elsőfokú hatóság a fellebbezést – az ügy irataival együtt – csak a fellebbezési határidő leteltét követően terjeszti fel a másodfokú hatósághoz. Eddig az időpontig ugyanis lehetőség van a fellebbezési jogról lemondani vagy a fellebbezést visszavonni. A bürokráciacsökkentési célokkal a fenti értelmezés van összhangban, ugyanis így biztosítható, hogy ne induljon meg olyan esetben az eljárás, amikor egyébként az ügyfél végül a fellebbezést visszavonja. Amennyiben ugyanis nem indul meg a másodfokú eljárás a döntés – a korábban hivatkozott Ákr. 82. § (2) bekezdés b) vagy 82. § (3) bekezdés b) pontja alapján – véglegessé válik a fellebbezés visszavonásával. Amennyiben ilyen esetben azonnal fel kellene terjeszteni az iratokat és a fellebbezést a másodfokú hatósághoz, a véglegessé válás előtt szükséges lenne az Ákr. 119. § (7) bekezdése szerint a fellebbezési eljárás megszüntetésére. A véglegessé válással pedig az ügyfelek azonnal gyakorolhatják a döntésben szereplő jogokat.