A fellebbezési díj meg nem fizetése esetén az elsőfokú vagy a másodfokú hatóság szünteti meg az eljárást?
Az Ákr. 116. § (1) bekezdése alapján az ügyfél, vagy akire a döntés rendelkezést tartalmaz, az elsőfokú döntés ellen akkor fellebbezhet, ha azt törvény kifejezetten megengedi.
Az Ákr. rendszerében tehát az elsődleges jogorvoslati forma a közigazgatási per. Az erre vonatkozó részletes szabályok a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény tárgykörébe tartoznak. Erre tekintettel az Ákr. jogorvoslati rendszerében fellebbezésnek kizárólag akkor van helye, ha azt a kódex maga kifejezetten megengedi, vagy, ha azt - kivételes jelleggel - ágazati törvény teszi lehetővé.
Az Ákr. 111. §-ában foglaltaknak megfelelően a jogorvoslati eljárásban érvényesülnek az Ákr. általános szabályai. A jogorvoslati eljárás megindulására, annak időpontjára az Ákr. 35. § (4) bekezdése és a 37. § (2) bekezdése az irányadó, vagyis azt megelőzően, hogy az iratok a – jogszabályban kijelölt – másodfokú hatósághoz érkeztek volna, nem beszélhetünk jogorvoslati eljárásról.
Az elsőfokú hatóságnak tehát nem feladatköre – azaz nem jogosult – elvégezni a kérelem formális ellenőrzését és kibocsátani az Ákr. 44. §-a szerinti hiánypótlást, valamint a hatósági eljárásért fizetendő illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése esetén az eljárást megszüntetni.
Ugyanakkor az Ákr. általános elveiből – elsősorban az Ákr. 6. § (1) bekezdésében szabályozott együttműködési kötelezettségből – az következik, hogy ha a hatóság észleli a hiányosságot, akkor jár el helyesen, ha tájékoztatja az ügyfelet erről, valamint az Ákr. 46. § (1) bekezdésében foglalt visszautasítási kötelezettségről és az Ákr. 47. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt eljárás megszüntetési okról. E két szabályból ugyanis az következik, hogy a kérelem visszautasításának illetőleg az eljárás megszüntetésének van helye akkor, ha az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik, és az a törvény ahhoz más jogkövetkezményt nem fűz. Ideértendő az az eset is, ha a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, vagy a hatóság az ügyfelet eljárási költség előlegezésére kötelezi, és az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül. Az erről való döntésre kizárólag a kijelölt másodfokú szerv jogosult.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni azt, hogy az Ákr. 119. § (3) bekezdése alapján, ha a hatóság a megtámadott döntését nem vonja vissza, illetve a fellebbezésnek megfelelően azt nem módosítja, javítja vagy egészíti ki, a fellebbezést az ügy összes iratával, a fellebbezési határidő leteltét követően fel kell terjesztenie a – jogszabályban kijelölt – másodfokú hatósághoz. E felterjesztéssel egyidejűleg van lehetősége arra az elsőfokú hatóságnak, hogy a fellebbezéssel összefüggően kialakított véleményéről, szakmai álláspontjáról – ezen belül például a fellebbezési díj meg nem fizetése miatti visszautasítási okról – tájékoztassa a fellebbezés elbírálására jogosult felettes szervet.