Az eljárás felfüggesztése és az eljárás szünetelése esetén mely naptári napot kell a felfüggesztés és a szünetelés kezdő- illetve zárónapjának tekintetni, továbbá hogyan alakulnak a határidő-számítás szabályai az eljárás felfüggesztése, valamint az eljárás szünetelése esetén?
1. A határidő számítása az eljárás felfüggesztése esetén
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 48. § (1) és (2) bekezdése alapján a hatóság felfüggeszti az eljárást, ha az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik, az ügyben külföldi szervet kell megkeresni, vagy az ügyben az Európai Unió intézményeivel vagy más nemzetközi szervezettel egyeztetni szükséges. Törvény lehetővé teheti az eljárás felfüggesztését, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. A hatóság az eljárás felfüggesztése tárgyában végzést hoz, amely ellen az Ákr. 112. § (2) bekezdés e) pontjára tekintettel önálló jogorvoslatnak van helye. Azt, hogy az eljárás felfüggesztése pontosan mely nappal történik, a hatóság a felfüggesztésről rendelkező végzésben állapítja meg, hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy e végzés meghozatalára is irányadó az Ákr. 50. § (6) bekezdésében foglalt azon határidő-számítási szabály, amelynek értelmében, ha törvény vagy kormányrendelet valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, a hatóság, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse vagy a végzést meghozza. Az előzőek alapján tehát ugyan a hatóság a felfüggesztés kezdőidőpontját maga állapítja meg, a felfüggesztés tárgyában főszabály szerint azonnal, de legkésőbb a felfüggesztésre okot adó körülmény észlelésétől számított nyolc napon belül meg kell hoznia a döntést. A felfüggesztés végét a hatóság ugyancsak végzésben állapítja meg, azonban a hatóságnak az eljárás felfüggesztése során is tiszteletben kell tartania az Ákr. alapelveit, például az Ákr. 2. §-ában szabályozott jogszerűség elvét vagy az Ákr. 4. §-ában szabályozott hatékonyság elvét az eljárás indokolatlan elhúzódásának megakadályozása érdekében.
2. A határidő számítása az eljárás szünetelése esetén
Az Ákr. 49. §-a értelmében az eljárás szünetel, ha azt – jogszabály kizáró rendelkezésének hiányában – az ügyfél kéri, több ügyfél esetén az ügyfelek együttesen kérik. Az eljárást bármelyik ügyfél kérelmére folytatni kell. Hat hónapi szünetelés után a csak kérelemre folytatható eljárás megszűnik. A megszűnés tényéről a hatóság értesíti azokat, akikkel a határozatot közölné. Rögzíteni szükséges ugyanakkor, hogy az Ákr. 103. § (2) bekezdése szerint a hivatalbóli eljárásokban szünetelésnek nincs helye, így az eljárás szünetelése csak kérelemre indult eljárások esetén értelmezhető.
Az Ákr. 112. § (2) bekezdés e) pontjára tekintettel a hatóságnak önálló jogorvoslattal támadható végzést kell hoznia az eljárás szünetelése tárgyában is, azonban ezen végzés – ellentétben az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott végzéssel – mindössze a szünetelés beállása tényének a megállapítását szolgálja, a szünetelés ugyanis nem a hatóság döntése okán áll be, hanem ex lege a felek erre irányuló és kifejezett akarata alapján. A szünetelés kezdőidőpontja ennek megfelelően a szünetelés iránti kérelem hatósághoz történő benyújtásának dátuma, amelyet a végzésben rögzíteni kell azzal a tájékoztatással, hogy hat hónapi szünetelés után a csak kérelemre folytatható eljárás megszűnik. Az már a hatóság döntésén múlik, hogy tájékoztatásában csak a kezdőnapot rögzíti-e dátumszerűen úgy, hogy a hat hónapos időtartamra szövegszerűen hivatkozik, vagy a hat hónapos időtartam végét is naptári nappal megjelölve hivatkozza. A hat hónapos határidő számítása az Ákr. 52. § (2) bekezdésén alapul, azaz a hónapokban megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján, figyelemmel kell lenni azonban az Ákr. 52. § (4) bekezdésre is, azaz ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a szünetelésre irányadó hat hónapos határidő a következő munkanapon jár le.