Lehetséges-e az Ákr. alapján a döntések egybefoglalása (pl. végzés-végzéssel, határozat végzéssel, és határozatok esetében)?
Az Ákr. egy valóban általános, a hatósági eljárások mindegyikében alkalmazható és alkalmazandó szabályozási „magot” testesít meg, amelytől csakis a lehető legszűkebb mértékben lehetséges a jogszabályi eltérés. Ezért az ágazati eljárásokra jellemző, speciális eljárásjogi rendelkezéseket az Ákr. 8. § (3) bekezdése alapján kiegészítő eljárásjogi rendelkezések állapíthatják meg. Ennek megfelelően az Ákr. nem tartalmaz ügyviteli, belső munkaszervezési szabályokat sem.
Mindezek alapján az Ákr. már nem tartalmazza a korábbi eljárásjogi szabályozásban megszokott, a döntések egybefoglalására vonatkozó kifejezett előírást sem. Ebből ugyanakkor nem következik, hogy e lehetőség megszűnt volna a joggyakorlat számára. Az a körülmény ugyanis, hogy a hatóság egy okiratban fogalmaz meg több döntést, nem érinti a döntések tartalmát, az ellenük igénybe vehető jogorvoslatokat, a határidők számítását, stb; azaz ez csupán egy technikai, operatív lehetőség (és volt már a korábbi szabályozás alatt is).
A hatóság tehát dönthet úgy, hogy több döntést egybefoglal, ekkor azonban szükséges úgy kialakítani a döntést, hogy abból egyértelműen elkülöníthető legyen a döntések rendelkező része, illetve indokolása, és fontos leszögezni ismételten, hogy az nem érintheti az egyes döntésekhez fűződő egyéb jogkövetkezményeket (határidők, jogorvoslat, stb.).
Ugyanakkor az informatika jelenlegi állásában – álláspontom szerint – az ügyfelek számára egyszerűbb, átláthatóbb joggyakorlatot jelent, ha az egyes döntések külön-külön kerülnek megszövegezésre, amely nem teszi lehetetlenné, hogy azokat adott esetben egyszerre közölje a hatóság.