Valamely első fokú közigazgatási hatóság korábbi vezetője a felettes szerv vezetésére kapott kinevezésére figyelemmel kizárttá válik-e az első fokú hatóság által hozott döntések másodfokú elbírálásában?
A kizárás jogintézményével az Ákr. az eljárás során az elfogulatlan, tárgyilagos ügyintézés követelményének teljesülését biztosítja. Az Ákr. 23. § (2) bekezdése abszolút kizárási okként előírja, hogy az ügy másodfokú elintézéséből kizárt, aki az ügy elintézésében első fokon részt vett. „Az ügy elintézésében részt vett” fordulat alatt a hatóság oldaláról felmerült eljárási cselekményben való részvétel általános értelemmel bír, így e fogalom alá tartozik az ügyintéző tényleges eljárási cselekménye az eljárás során, és a hatáskörrel rendelkező személy (a hatóság vezetője) adott esetben pusztán absztrakt, a döntésért a felelősséget felvállaló közreműködése is.
A hatóság vezetőjének személyes felelőssége alapján és figyelemmel a kizárás jogintézménye által védendő értékekre (befolyásmentesség, illetve annak látszata) az Ákr. 23. § (1) bekezdése alapján megállapítandó az adott személy korábbi kizártsága azon hatósági döntések másodfokú elbírálása során, amely döntések – mint a hatáskör korábbi gyakorlója – a nevében és felelőssége alatt születtek. Ez utóbbi körülmény pedig az Ákr. 23. § (5) bekezdése értelmében a felettes szerv – a hatóság egésze – kizárttá válását is maga után vonja.