A hatósági döntést visszavonó, módosító döntést milyen formában kell meghozni?
Az Ákr. rendelkezései értelmében, hatósági döntés módosításának, visszavonásának többféle törvényi alapja lehet.
1. Az Ákr. 120. § (1) bekezdése értelmében, ha a hatóság megállapítja, hogy a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését annak közlésétől - a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 5/A. §-ába ütköző esetben a büntetőügyben hozott határozat közlésétől - számított egy éven belül, legfeljebb egy ízben módosítja vagy visszavonja.
2. A döntés módosításának, illetve visszavonásának van helye akkor is, amikor az ügyfél a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indít.
a) Ha a hatóság a keresetlevél alapján megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, azt módosítja vagy visszavonja.
b) A hatóság, a nem jogszabálysértő döntés esetén is visszavonhatja a döntést, illetve módosíthatja a keresetlevélben foglaltaknak megfelelően, amennyiben a keresetlevélben foglaltakkal egyetért, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.
c) A hatóság döntését annak megfelelően is visszavonhatja, illetve módosíthatja, ha a szakhatóság a keresetlevél alapján módosítja az állásfoglalását. [vö. Ákr. 115. § (1)-(3) bekezdés]
A fent ismertetett a)-c) esetekben is, egy ízben van lehetősége a hatóságnak a döntést módosítani, illetve visszavonni. [vö. Ákr. 115. § (4) bekezdés]
3. Végül a döntés visszavonásának, illetve módosításának alapjául szolgálhat az ügyfél által benyújtott fellebbezés is. Az Ákr. 119. § (1) bekezdése szerint, ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy jogszabályt sért a döntése, azt módosítja, vagy visszavonja.
b) A hatóság az Ákr. 119. § (2) bekezdése értelmében a nem jogszabálysértő döntését is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a fellebbezésben foglaltakkal egyetért, és az ügyben nincs ellenérdekű fél.
Az Ákr. az adott jogintézmény kapcsán arra tekintettel nem nevesíti, hogy határozatban vagy végzésben kell dönteni, mivel arról a visszavonandó döntés formájától, tartalmától és a visszavonás funkciójától függően, az Ákr. általános fogalmaiból kiindulva szükséges dönteni. Az Ákr. 80. § (1) bekezdése alapján a hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során hozott egyéb döntések pedig végzések.
A fentiekből az következik, hogy az Ákr.-nek a döntés formájára vonatkozó rendelkezései alapján például az eljárási bírságot kiszabó jogsértő végzés visszavonásáról végzésben, a jogsértő érdemi döntés visszavonásáról határozatban kell rendelkezni. Ebből következik ugyanakkor az is, hogy ha az elsőfokú hatóság jogsértő módon végzésben hozott érdemi döntést, azt – helyesen – határozati formában szükséges visszavonni, illetve lehetséges ennek fordítottja is, mikor a helytelen határozati forma helyett végzéssel kell orvosolnia a jogszabálysértő helyzetet a hatóságnak.