Jogosult-e az ügyfél az eljárás szünetelését ismételten kérni, amennyiben ugyanezen eljárásban már egyszer élt ezzel a lehetőséggel? Amennyiben igen, akkor a hat hónapos határidő együttesen, vagy külön-külön kérelmenként vizsgálandó?
Figyelemmel az ügyfelet megillető kérelemről való rendelkezés elvére, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályozási rendszere abból indul ki, hogy kérelemre induló hatósági eljárásokban a kérelmező az „ügy ura”. Ahogy az ügyfél a kérelmet előterjesztheti, módosíthatja és visszavonhatja, az Ákr. a kérelemre induló eljárások során megteremti az ügyfélnek (több ügyfél esetében az ügyfeleknek együttesen) azt a lehetőséget is, hogy az eljárás szünetelését maga kérhesse, ha azt az adott ágazati eljárásra vonatkozó külön jogszabály nem zárja ki [vö. Ákr. 49. § (1) bekezdés].
A kérelemre induló eljárás folyamán az ügyfél bármikor kérheti az eljárás szünetelését. A hatóság az eljárás szüneteléséről végzésben dönt, amely ellen az Ákr. 112. § (2) bekezdés e) pontja értelmében önálló jogorvoslatnak van helye. E jogorvoslati forma elsődlegesen közigazgatási per, de a közigazgatási pert megelőzően a 116. § (3) bekezdés szerint helye lehet önálló fellebbezésnek is abban az esetben, ha az adott ügyben a határozat a 116. § (1)-(2) bekezdései alapján fellebbezéssel támadható. Az eljárást bármely fél kérelmére folytatni kell. Amennyiben az ügyfél az eljárás folytatását hat hónapon belül nem kéri, a csak kérelemre folytatható eljárás megszűnik, amelyről a hatóság értesíti mindazokat, akikkel egyébként a döntést is közölte volna [vö. Ákr. 49. § (2) bekezdés].
Tekintettel arra, hogy az Ákr. 49. § (1) bekezdése nem határozza meg azt, hogy az eljárás szünetelését az ügyfél csupán egyszer kérelmezheti, ebből következően szünetelésre az Ákr. értelmében az eljárás során akár több alkalommal is sor kerülhet.
Fentiekből következően, minden szünetelésre a 49. § (2) bekezdésében foglalt szabályozás érvényesül, vagyis az ügyfél – vagy az ügyfelek együttesen – valahányszor az eljárás szünetelését kéri(k), úgy a szünetelés időtartamára nyitva álló hat hónapos határidő valamennyi szünetelés esetén újraindul, és joghatása ugyanaz lesz, mint az első szünetelésnek, tehát ismételten minden határidő félbeszakad (nyugszik), és a határidők a szünetelést követően folytatódnak.
Ugyanekkor e lehetőséggel sem lehet parttalanul élni, a jóhiszeműség elvének, valamint az együttműködési kötelezettségnek a kérelemre induló eljárásokban is érvényesülnie kell. A szünetelés többszöri kérelmezése nem válhat a rosszhiszemű eljárásvitel eszközévé. Fontos szempont lehet továbbá az ügyféli oldalon annak vizsgálata, hogy a sorozatos szünetelési kérelmek benyújtása alatt az eljárás alapjául szolgáló tényállás is jelentős változáson mehet keresztül, amely adott esetben az ügyfélre nézve hátrányosabb döntést eredményezhet.