Az Ákr. 116. §-a alapján kizárt-e a fellebbezés a fővárosi és megyei kormányhivatal határozatával szemben?
Az Ákr. 116. § (1) bekezdése szerint az ügyfél, vagy akire a döntés rendelkezést tartalmaz, az elsőfokú döntés ellen akkor fellebbezhet, ha azt törvény kifejezetten megengedi.
Az Ákr. rendszerében az elsődleges jogorvoslati forma tehát a közigazgatási per. Az erre vonatkozó részletes szabályok a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény tárgykörébe tartoznak. Erre tekintettel az Ákr. jogorvoslati rendszerében fellebbezésnek kizárólag akkor van helye, ha azt a kódex maga kifejezetten megengedi, vagy, ha azt - kivételes jelleggel - ágazati törvény teszi lehetővé. Így csak kivételesen, ágazati törvény ilyen tartalmi rendelkezése alapján lehet helye fellebbezésnek a kormányhivatal járási (kerületi) hivatala vezetője által meghozott döntéssel szemben. Az ilyen határozatokkal szembeni jogorvoslat főszabály szerint tehát a közigazgatási per [vö. Ákr. 114. § (1) bekezdés].
Nem megengedett a fellebbezés azon esetekben sem, amikor a fővárosi és megyei kormányhivatalok járnak el, hiszen ez esetben az Ákr. nem teszi lehetővé a fellebbezést. Ilyen típusú ügyekben kizárólag akkor van lehetősége az ügyfélnek a perlést megelőzően fellebbezéssel élni, amennyiben azt az ágazati külön törvény megengedi.
Összegezve megállapítható tehát, hogy a járási (kerületi) hivatal vezetője által hozott határozattal szemben – főszabályként a fellebbezés nem megengedett volta mellett – elsődleges jogorvoslat a közigazgatási per, azonban az adott ügyre vonatkozó ágazati törvény rendelkezésével kivételesen a jövőben is lehetővé teheti bizonyos eljárásokban a járási (kerületi) hivatal vezetője által hozott határozat elleni fellebbezés lehetőségét.