A közigazgatás több területén eltérően értelmezik a véglegesítés fogalmát. Van olyan szerv, ahol véglegesítő végzést hoznak vagy értesítést küldenek, ha letelt a fellebbezésre nyitva álló határidő. Mások erről az ügyfelet nem is tájékoztatják, csak rávezetik az irat irattári példányára. Azt is tapasztaltam már, hogy egyáltalán nem rögzítik a véglegesség beálltának tényét. Mi a követendő gyakorlat?
Az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerint a döntés a közléssel válik véglegessé. Amennyiben van helye fellebbezésnek, az Ákr. 82. § (2) bekezdése szerint a hatóság első fokú döntése véglegessé válik, ha ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt, a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, a fellebbezésnek – ideértve a végzések elleni önálló fellebbezést – nincs helye, vagy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta.
A hatóság döntésének véglegessége az Ákr. rendelkezései alapján, a törvény erejénél fogva („ex lege”) áll be, ahhoz a közigazgatási hatóság részéről újabb hatósági döntés meghozatala nem szükséges. Erre tekintettel a jogerősítéshez – mint a véglegessé válásnak megállapításához kapcsolódó eljárási cselekményhez – a hatóság és az ügyfél közigazgatási jogi jogviszonyában nem a hatóság döntéséből adódóan kapcsolódik joghatás.
A közigazgatás cselekményeinek joghatása szempontjából megkülönböztethetők a joghatás kiváltására irányuló közigazgatási aktusok, valamint a joghatással nem rendelkező tényleges cselekmények. A hatósági jogalkalmazás gyakorlatában alkalmazott véglegesítés cselekménye ez utóbbiak közé sorolható. A hatóság a véglegesítéssel csupán a véglegessé válás tényét állapítja meg, ennek elvégzése, valamint az erről való értesítés azonban a hatóságok saját felelőssége, így a véglegesítés módjának jogszabályban történő részletesebb rögzítése álláspontunk szerint nem indokolt.
A fentiek alapján a véglegességről való értesítés kapcsán az egyik megoldás, ha a hatóság a döntését véglegesítési záradékkal látja el, és annak megküldésével értesíti az ügyfelet a véglegessé válásról, a másik megoldás pedig az, ha a hatóság az ügyfélnek külön értesítést küld a véglegessé válásról. Ha a hatóság elmulasztja az értesítés (záradékolt döntés) megküldését, az értelemszerűen nem érinti a véglegessé válást. Ha pedig a hatóság hibásan állapítja meg a véglegessé válás időpontját, az ügyfélnek lehetősége van arra, hogy ezt jelezze a hatóságnak vagy felügyeleti szervének.